Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Friderikusz Sándor

2008.10.26

Élete, pályafutása

  • Általános- és középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát.
  • Az újságírással-riporterkedéssel tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdte ugyanis gyerekriporterként a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korában bekerült a Magyar Rádió heti politikai magazinjába, a 168 órába – oknyomozó riporterként.

Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett.

  • Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről. (Ennek oka egyesek szerint a Magda Jánossal közösen több helyen is előadott "Az akasztófa árnyékában" elnevezésű szereplést követő esemény volt. A volt vádlottra a szolnoki gyermekölést nem tudták rábizonyítani egy fatális krimináltechnikai hiba miatt, ezért a II. fokon eljáró bíróság a halálos ítélet végrehajtása helyett bizonyíték hiányában felmentette. A szereplést követően Magda megölte a neki alibit igazoló élettársát, ennek következménye volt Friderikusz kitiltása a rádióból).
  • A színpadi talk show-k világába menekülve, hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva.
  • A rendszerváltás után újjászerveződő Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, és Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsor, a másik a Friderikusz Show. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Amíg Az én mozim Pulitzer-díjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott, a Friderikusz Show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette.

A fent említett műsorokat számos további műsor követte: először próbálta ki például Magyarországon szélesebb nyilvánosság előtt a talk show műfaját, aztán két-három éven át a Békítő Show, a Váratlan Vendég, a Másképpen beszélgetek műsorokat szerkesztette és vezette.

  • Műsorai mindenkori nézettségi rekordokat döntöttek, és évenként közel vagy több mint 400 millió forintos nettó nyereséget termeltek a Magyar Televízió számára.

Ezen tévéműsorok készítésére 1990 táján önálló céget hozott létre, majd a megnövekedett igény kiszolgálására újabb és újabb vállalatokat.

  • 1994-ben beválasztották a világ legnézettebb showman-jeinek nemzetközi televíziós szövetségébe
  • A Magyar Televízióban 1998 elején ellehetetlenülni látszott a helyzete, majd kénytelen volt elhagyni a közszolgálati tévét.
  • Ezt követően egy ideig az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornánál a Meglepő és Mulatságos című műsort készítette, amely szintén nézettségi rekordot hozott az akkor Magyarországon szárnypróbálgató RTL-nek.
  • Az RTL Klubnál megtapasztaltak tovább sodorta a TV2 irányába, ahol egyaránt volt módja politikai műsorokat csinálni (Friderikusz, Szubjektív), illetve szórakoztató műsorokat (Osztálytalálkozó, Gyerekszáj, Fantasztikus Európa), de folytathatta Az én mozim-at is.
  • 2002-től ismét az MTV-nél dolgozott, 2003 tavaszától 2005-ig látható volt heti politikai magazinműsora, a Szólás szabadsága. 2005-ben viharos körülmények között távozott az MTV-től, melynek során élesen támadta Rudi Zoltánt, az MTV elnökét.
  • Jelenleg a Magyar ATV televíziós csatornánál dolgozik, a Friderikusz most című műsort vezette 2008. június 26-ig.

Műsorai

  • 1991-1997

Az én mozim MTV (3,8 – 4,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum- riportműsor-sorozat, portrék

  • 1992-1997

Friderikusz-show MTV (4,7 – 6,4 millió néző/adás) – szórakoztató műsor

  • 1994-1997

Talk Show MTV (4,2 – 4,9 millió néző/adás) – beszélgetős műsor közéleti témákról

  • 1994-1995

Békítő show MTV (4,5 – 5,3 millió néző/adás) – családegyesítő műsor

  • 1994-1997

Váratlan vendég MTV (4,6 – 5,0 millió néző/adás) – ismert emberekről szórakoztató portréműsor

  • 1996-1997

Másképpen beszélgetek MTV (3,7 – 4,1 millió néző/adás) – közéleti, politikai interjúműsor neves személyiségekkel

  • 1998-1999

Meglepő és mulatságos RTL Klub (2,8 – 3,1 millió néző/adás) – szórakoztató műsor

  • 1999

Friderikusz, szubjektív TV2 (0,7 – 1,3 millió néző/adás) – elemző, politikai háttérműsor

  • 1999-2000

Osztálytalálkozó TV2 (1,8 – 2,6 millió néző/adás) – híres emberekkel szórakoztató műsor

  • 2000-2001

Gyerekszáj TV2 (2,4 – 3,1 millió néző/adás) – gyerekekkel naponta beszélgetés különböző témákról

  • 2000-2001

Az én mozim folytatódik… TV2 (1,2 – 2,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum-riportműsor-sorozat, portrék

  • 2002

Fantasztikus Európa TV2 (1,2 – 1,6 millió néző/adás) – Európai Uniós tagországokból Magyarországon élő fiatalokkal szórakoztató műsor

  • 2003-2005

Friderikusz – A szólás szabadsága MTV (1,0 – 1,3 millió néző/adás) – heti politikai-közéleti-kulturális műsor

  • 2006-2008

Friderikusz most Magyar ATV – közéleti-politikai hír háttérműsor

Könyvei

  • Hal(l)hatatlan interjúim (1985)

80 ezer példány - interjúkötet hírességekkel

  • Isten, óvd a királynőt! (1987)

440 ezer példány - oknyomozó riportkötet Molnár Csilla szépségkirálynő öngyilkosságáról

  • Ez egy tiszta jó könyv (1988)

120 ezer példány - szinte üres könyv a magyar boldogságról

  • Szigorúan nyilvános (1989)

100 ezer példány - interjúkötet hazai hírességekkel

  • Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? (1989)

60 ezer példány - politikai pályázat azok számára, akik önjelölt köztársasági elnökök akartak lenni

  • Az én mozim (2001)

40 ezer példány - a tévésorozat könyvváltozata

Díjai, kitüntetései

Botrányok

Friderikusz Sándor szakmai életében szinte mindig jelen vannak a botrányok, ír róla a sajtó, beszél róla a tévé, imádják és mások ki nem állhatják. Néhány a botrányt szított, nagy port kavart megnyilvánulások, események közül, melyek ismertté tették és teszik továbbra is:

  • A 70-es években ő leplezte le a Baranya megyei Görcsönybeli termelőszövetkezetben történt folyamatos visszaéléseket, melyek során a tsz mögé bújva országos és Baranya megyei, valamint pécsi állami- és pártvezetők illegálisan tetemes vagyonhoz jutottak.
  • Több részes riportsorozatot készített 1980-ban a berkeszi Gyereknevelő Intézet embertelen körülményeiről; itt középkori módszerekkel, brutális módon bántalmazták a gyerekeket. Ezt a riportsorozatot később hosszú időkre hivatkozási alapul használta a Szabad Európa Rádió.
  • Nagy port vert fel az önálló műsorral leleplezett pécsi bányászlakás-építési akció, melynek lényege abban állt, hogy sok százmilliós állami támogatással száz bányászlakást építettek a városban, s mint Friderikusz kiderítette: a százból összesen csak egy, azaz egyetlen lakásban éltek valóságos bányászok, a további 99 lakást állami- és pártvezetők birtokolták.
  • Nyilvános beszélgető műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Példaként említve az azóta legalizált Béres cseppek feltalálóját, az akkoriban éppen börtönből szabadult Béres Józsi bácsit, Balczó Andrást, Kósa Ferenc filmrendezőt, és még további 120-150 értelmiségit. Ezért is mentek már-már eseményszámba ezek a színpadi műsorok, amelyek közül a nyíregyházit kétévnyi türelem után – a helyi pártbizottság nyomására – beszüntették.
  • 1998 elején az MTV akkori intendánsát hazugságon kapta rajta, és ez attól kezdve antagonisztikus ellentéthez vezetett, ezért volt kénytelen elhagyni a közszolgálati tévét.
  • Az RTL Klubról azt tartotta, hogy meglehetősen felületes tévéirányítás és értékmentes szemlélet jellemzi, így átment a TV2-höz.
  • Friderikusz Sándor kisebb port kavaró nyilatkozása: ”Ilyen előzmények, ennyi tapasztalat, és talán nem túlzás azt állítani: ennyi siker után először 2001 júliusában, majd múlt év szeptemberében, azt követően pedig decemberben, végül ez év februárjában ismételten kísérletet tettem elfoglalni a Magyar Televízió RT elnöki székét, de a Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége mindezidáig nem találta érdemesnek a társadalmi kuratórium elé terjeszteni személyemet.”
  • Egy kisebb botrány 2005-ben: Lendvai Ildikó felmondta Friderikusz hangpostájára, hogy az ő tévéelnöki pályázatát fogják támogatni. Ez megint csak egy olyan jel, amiből egy átlagember sejteni kezd valamit.
  • Friderikusz Sándor és az MTV újonnani elválása kimondottan feszültségtől terhesre sikeredett: Friderikusz több helyen is becsmérelte Rudi Zoltánt, az MTV elnökét. Kijelentette, Rudi többet tartózkodik a sípályákon, mint elnöki irodájában.
  • Rudi Zoltán azt vallotta, hogy „a munkatársai is mindig azt mesélték, hogy Sándorral valóban nagyon nehéz együtt dolgozni.”
  • 2004-ben Kétszáztízmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte Friderikusz Sándor cégét az RTL Klubbal szemben a Fővárosi Bíróság. A kereskedelmi tévé azért indított pert, mert a Friderikusz Produkció 1999 márciusában felmondta a Meglepő és mulatságos című műsor szerződését, és nem engedte adásba a produkció aktuális részét.
  • 2003-ban Az Országos Rádió és Televízió- testület (ORTT) soron kívül foglalkozott a Friderikusz – A szólás szabadsága című műsorral . A médiahatóság arra kereste a választ, hogy a másfél órás program valóban összetett műsorszám-e. Az MTV képernyőjén futó produkciót ugyanis reklámmal szakítják meg, erre azonban a közszolgálati műsorszolgáltatásban csak összetett programoknál van lehetőség.
  • 2003-ban Elmarasztalta a Magyar Televízió (MTV) Friderikusz – a szólás szabadsága című műsorát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága. A testület véleménye szerint a köztévé 2003. április 20-án sugárzott közéleti műsorában Friderikusz Sándor műsorvezető az EU-csatlakozási szerződés athéni aláírási ceremóniájának eseményeiről készített helyszíni riportja több vonatkozásban kiegyensúlyozatlan volt.
  • Friderikusz Sándor szerint a politikának el kell távolítania a Magyar Televízió éléről Rudi Zoltán elnököt, ellenkező esetben az intézménybe a szakmaiság jó ideig nem költözik vissza. A Népszabadság egyik számában megjelent interjúban a műsorvezető egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "vagy Rudi, vagy a szakmaiság". Megfogalmazása szerint: a Rudi Zoltán vezette Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred műsorszolgáltatási igényeinek, és a máig ott lévő kitűnő szellemi muníció egy ember, a teljes joggal felruházott elnök és két társa "vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el".